7.nap – Teljes a falka
Hol is kezdjem, eredetileg a jövő hetet szántam, arra hogy Yankee-vel együtt mind a 4 kutya együtt legyen az udvaron. Hosszú feladatnak gondoltam, de tegnap pont volt rá egy kis felesleges időm és úgy éreztem Yankee is jó hangulatban van. Ő egy erősen kolerikus alkatú kutya. Nem egyszerű eset az biztos, de így szeretem. Ezért rajta, ha nem dolgozunk és kint a többi kan kutya, szabadon engedés csak szájkosárban lesz. Ha valaki nem értené miért kicsit kifejtem. Yankee 7 hónapos koráig együtt nőtt fel Zeusszal és Becky-vel, egy kutyasulis délelőtt után délután még egy nagy séta és Duna part látogatás is volt aznap. Gondoltam, hogy ilyen fáradtan ennyi hónapja gond nélkül nyugodtan megnézhetem a Forma 1-et, amíg a három kutya az udvaron kipiheni a napot. Aztán fél órával később, hallom hogy baj van. Kirohantam és a két kutya egymást fogta (Yankee és Zeusz). Hirtelen odarohantam és mindkettőt megfogtam a nyakánál, szerettem volna elkerülni a szakadásokat, tehát próbáltam korlátozni őket a rázásban. Persze az ereszd vezényszót azt el kell ereszteni, labdára jól ment persze, de ez más ösztön szint. No meg ki az a hülye aki elereszti a másikat mikor őt még fogják. Párom is jött nyakon öntött minket vízzel, Zeusznak ennyi elég volt ő engedett és mivel tartottam a fejét vissza már nem fogott. Mivel a víz bejött gondoltam a kerti csap hideg 3 báros nyomása talán elég lesz Yankee-nek is. Tört másodpercek alatt szinte hallottam a sok jó tanácsot a fejembe. Tépd a haskorcát! Nem nyer! Emeld a fejed fölé és fordítsd a hátára egyensúlyát veszti és ereszt! Nem nyert! Golyózd meg! Na, ez az amit ki se próbálok! A vége a fojtás lett, az oxigén hál isten egy olyan dolog, amire senki se mondhat nemet ezen a bolygón. Szedtem már szét kutyákat, Zeuszt is kellett már kiszednem verekedésből 2-szer is, de ez más volt. Zeusz egy amstaff jellegű kutya, Yankee, pedig egy munkavonalas AST(Amerikai Staffordshire Terrier). Mintha egy sport autót hasonlítanánk a Forma1-hez. Veszélyes mindkettő persze, de ég és föld a kettő. Két dolgot tanultam felügyelet nélkül nincs kint két azonos nemű kutya és a fojtás az első amit alkalmazni fogok innentől. A verekedés oka egyébként bármi lehetett, egy talált tápszemtől a széttépett labda darabkája vagy egy véletlen meglökés utáni Mivan? Mivan? Mivan? Na ezért nem volt két éve egy légtérbe a két kan. Viszont két év sok idő rengeteget fejlődtem én is és Yankee is. Ettől függetlenül nem vagyok és már nem is eszek soha rózsaszín ködbe, vannak kutyák, amik éles fegyverek és a ravasz néha magától süt. Ezért kell teljes és határozott felügyelet melléjük. Ugorjunk vissza a tegnapra. Első körben két év után először összeengedtem a 3 felnőtt kutyámat. Szépen működtek nem volt gond, ha mégis lett volna időben leállítottam. Hál isten ha azt mondom „ELÉG” a sajátos kis hangsúlyommal, akkor Yankee kapásból hasal és legszívesebben a föld alá búja, nem volt ez mindig így, de enélkül nem is próbálkoztam volna összeengedéssel. Mivel az első akadály jól ment, jöhetett Conor baba. Remekül ment, közel egy órát voltak kint 4-en persze egy idő után kellettem, de egy vezényszó után abba maradt az acsargás és ezzel az első összeszoktatási etapot lezártam. Folytatjuk, mert nagyon jó érzés volt az összessel együtt kint lenni. Persze Yankee marad szájkosárban.
Hétköznapi híradó
Tegnap elszóltam magam. Mert erre a napra jutott rosszaság. Ugyanis a délutáni rohanásba nem lett rendesen becsukva a spájz ajtó, hogyhogy nem Conor kiszúrta a lehetőséget és a hozzáférhető élelmét egyszerre befalta. Igen és ott hagyta a védjegyét is a tett helyen, kicsi pisi, kicsi kaki. Köszi Coni. Szerencsére egy-két napi adag volt csak a zacskóban. Szóval azon kívül ha se vacsora, se reggeli nem jár neki és kimaradt két tréning, még mindig úgy néz ki, mint aki terhes.
Új ismerősök is voltak, ahogy a fentiekből is kiderült Yankee-vel bővült a haverok köre.
Éjszakai élet: 2 kicsi, egy nagy dolog és 3 ébresztés. Annak fényében, hogy terhesre ette magát ezt elég jó mutatónak tekintem
