Skip to content
Kezdőlap » Blog » Egy kölyök élete (02)

Egy kölyök élete (02)

Aki tegnapiról lemaradt itt megtalálja.

2. nap

Ott tartottunk, hogy reggel 6 volt és megvoltak az első kinti WC-k. Visszamentünk a konyhába és amíg én gépeltem a tegnapi bejegyzést szépen összekuporodott a helyére és nyugodtan várta míg végzek. Képzelhetitek…a kis ördög ezen a reggel már nem volt olyan szerény, mint a hosszú út után, úgyhogy muszáj voltam kicsit foglalkozni vele. Aztán persze hagyta, hogy megírjam a tegnapi szösszenetet. Az első három napban még nem képzem egyáltalán a kutyát csak a házi szabályokkal ismerkedik a környezettel és a családdal. Illetve az állatorvossal, mert hogy aktuális a 9 heti oltás. A délelőtti program egy része tehát adott volt. Délutánra pedig Zeusz bemutatását terveztem.

Reggeli étkezés

Kezdjük a reggelivel, nagyon fontos étkezés jó magam is ezzel kezdem a napot, Conor se maradhat ki. Én a kétszeri etetés mellett maradok egyrészt mert ezt szoktak meg, másrészt nekem is kényelmesebb, mert már most ki tudom alakítani azt az étkezési ütemet, amit munka mellett is tudok alkalmazni. Nálunk száraz táp a menü kicsi vízzel nyakon öntve. Kényelmi okai vannak ennek főleg, egy szuper prémium tápba minden benne van sokáig eláll könnyen adagolható. Mivel mindig ugyanaz, könnyen észlelem a széklet változásból, ha valami nem stimmel. Vissza az ütemezéshez, szobatisztaság szempontjából is fontos, hogy meglegyenek a fix etetési időpontok. Az emésztés is beáll egy ritmusra, ahogy a kutya is megtanulja mikor várható élelem és azt is, hogy nem sokára kimegyünk a szabadba. Ezen kívül a rutin biztonság érzetet ad a kölyöknek is. A reggeli után tehát mi is kimentünk az udvarra, de ilyenkor nincs játék, legalább fél órán keresztül csak várjuk, hogy a szabálygép kidobja végeredményt. Miért nincs játék? Bár Conor kipihenten feltankolva szeretne velem játszani, nem teszem mert a kutyák teli hassal könnyen kaphatnak bélcsavarodást, ami későn észrevéve halálos lehet egyébként pedig egy komoly műtétet okoz. Vannak fajták amik hajlamosabbak vannak, amik kevésbé én nem kockáztatok. Már csak azért sem, mert fajtán belül is lehetnek eltérések e tekintetben.

Kölyök a póráz végén

Az orvoshoz kocsival mentünk, de az autóhoz és a rendelőhöz vezető pár métert már pórázon sétálva tettük meg. Meglepően jól viselte, ösztönösen, mint sok más kölyök árnyékként jött mögöttem, mellettem. Nem igazán zavarta, hogy pluszba rákerült valami, de azért nem volt teljesen tökéletes a dolog. Ezért elmondom mit tettem mikor az uraság önállóan akarta felderíteni a világot vagy éppenséggel esze ágában sem volt tovább sétálni. Amikor befékez vagy másik irányba menne mindig neki állok játékosan csalogatni, lehajolok vagy akár le is guggolok, hogy jöjjön. Megdicsérem ha elindul, egyébként mikor szépen megy magától azt is dicsérgetem, hogy tudja mit várok el tőle. Nem sok értelme van huzakodni pórázon egy kölyökkel, mert erő ellenerő alapon ő még jobban a másik irányba fog húzni és ha nem elég szoros a nyakörv könnyen lecsúszhat a fejéről és a behívás idegen helyen 2 napos ismeretség után nem garantált. Tehát ha egyáltalán nem megy és jutifalat sincs nálam, akkor inkább felkapom ha nincs időm kivárni, míg megmozdul.
Ahogy írtam is meglepően kevésszer kellett motiválni elég volt csak dicsérni és szépen mentünk az orvoshoz, nem esett kétségbe ott sem, a szurit meg se érezte. Kapott még otthoni beadásra egy féreghajtót, ami jó szívférgek ellen is. Manapság már erre is gondolni kell.

Zeusz mit szólsz te ehhez?

Mivel Zeusz nehezebb eset volt hajdanán mint Becky ezért őt hagytam későbbre. Plusz azért is mert ha már Beckyvel megvan a kapcsolat, akkor ő is segíteni fog ha rossz reakciókat látunk Zeusztól. Biztos, ami biztos szájkosárba kezdtük az ismerkedést, miután a semmi jelét nem adta agresszív megnyilvánulásnak levettem és jó ideig csak a viselkedésüket néztem és ha kellett jeleztem, hogy rajta vagyok az ügyön szóval semmi hülyeség. Zeusz már nem mai gyerek a harmadik hozzászoktatáson van túl az első két hétig tartott, Becky-vel szuka kölyök boxer volt pedig ki gondolná, hogy egy kankutya agresszíven lép fel. Mivel az első összeszoktatásom volt, ezért nagykönyv szerint idegen területen kezdtünk, de már akkor látszott, hogy hosszú menet lesz. Két hét után már játszottak szájkosár nélkül, Yankee érkezésénél már csak egy hét volt ez az idő. Most Conornál egy nap, de játszani már nem akar vele flegmán cammog az udvaron és néha megáll előttem panaszosan ugatni, minta kiosztana, hogy ezt már megint mér kellett.

Egyedül a lakásban

Még egy fontosabb mozzanat volt az éjszakán kívül, mégpedig hogy tegnap először úgy hagytuk itthon 1-2 órára Conort, hogy senki nem maradt itthon. Azt gondolom szerencsém is volt, mert elég gyorsan megtalálta a helyét és a délután játék Becky-vel lefárasztotta, így nyugodtan lefeküdt a helyére mikor kértem. Nem szoktam kiszökni vagy búcsúzkodni nem akarom hogy aggódjon, hogy valami különleges és eddig nem ismert dolog fog történni. Még vissza is mentem egyszer kétszer a konyhába mint akinek dolga van. Ilyenkor nem nézek rá vagy szólok hozzá csak teszek-veszek, jövök-megyek, mivel szépen ott maradt a párnán nyugodtan mentünk el és hazaérve csak egy kis pisi várt a padlón, de minden ép maradt és sírni se hallottuk mikor hazaértünk.

Az éjszakai élet

Este 9-10 körül kezdtük meg a lefekvést két felvonás színdarabot hallgattunk végig miután eljöttem mellőle. Türelmesen megvártuk, mivel éhes nem volt és WC ügyben is egész jó volt a mutatónk a nap folyamán. A kakikat tekintve ötből három kintre jutott, pisiből is került már az udvarra egy-kettő. 10 után kicsivel aztán beállt a nyugalom. Számítottam az éjjel 3 órás kelésre, be is jött. Arra mondjuk nem számítottam, hogy a féreghajtó ennyire jót tesz velem. A konyhába benyitva irgalmatlan szag áradt felém. Már tudtam, szarban a haza. Csak azt nem tudtam, hogy ennyire. Reméltem egy kakival megúszom az éjjelt. El kell meséljem nektek, nem jöttek be a számításaim. Conor ugyanis nem csak nagyszerű Opera énekes, hanem úgy néz ki absztrakt tájfestő is. Négy azaz négy darab produktum várt egy kis Balaton társaságában. Minden festmény más és más féle volt. Akadt itt kemény csokoládé, csavart csokoládé, puha csokoládé és híg csokoládé. Nem születtem királynőnek, de a mosolyom az nem volt természetes. A feladat viszont adott. Szépen meg is oldottam és reméltem, hogy reggel már csak egy rossz álom lesz. Láss csodát, így is lett. Reggel egy pisi más semmi, én keltettem reggel 7-kor az ágyában. Majd együtt jöttünk ki az udvarra reggeli után, hogy folytassuk a blogot, ebben a gyönyörű napsütésben.

Jó reggelt! 🙂

1 thought on “Egy kölyök élete (02)”

  1. Pingback: Egy kölyök élete (03) – DogBusiness

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük